Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága szakmai felügyelete mellett, a helyi erdőbirtokosság és a GesztenyeKék Természetbarát Egyesület munkájának köszönhetően a Kálvária-templomtól pár száz méterre északi irányban található Trianon-keresztnél újra gyönyörű panoráma nyílt a Rőti-völgyre és a szomszédos ausztriai területekre.
A Kálvária-templom mögötti kiváló panorámát nyújtó kedvelt kiránduló és sétahelyen, akkori nevén a Vörös-kőfejtőnél Chernel Kálmán 1882-ben kőpadot és a fenti szöveggel táblát állíttatott. Mondhatjuk, e tette a kőszegi szervezett természetjárás kezdetét jelentette, mivel az akkori polgármester parkosítást és újabb padok elhelyezését rendelte el a kirándulók kényelmének emelésére.
A hegyoldal 1936-ban politikai szerepet kapott, amikor a Trianoni békeszerződés mementójaként vasbeton keresztet építettek rá. A hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű terve már 1932-ben elkészült, akkor a török ostrom 400. évfordulóján még a városban szándékozták elhelyezni. Gyöngyös Endre Kőszeg város aljegyzője, későbbi polgármestere szemelte ki helyszínnek, tekintettel arra, hogy innen az emlékmű az elcsatolt területekre néz, illetve onnan is jól látható. Érdekes módon felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be, költségei sem ismertek, de azon őszön kivilágítását is fontolgatták. A Trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon, Saint-germaini kereszt építésével „válaszoltak”, amellyel a Párizs környéki békék őket érintő részéről emlékeztek meg.
1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, sokáig csak határőrök közelíthették meg. 1989 után vált újra teljesen szabadon látogathatóvá. 1993-ban felújították, emléktáblával látták el, de a golyó ütötte sérüléseit nem tüntették el, emlékeztetve a vasfüggöny időszakára.
Az önkormányzat az alpannonia(r) határon átnyúló projekt folytatásaként benyújtandó pályázatban tervezi a helyszín további fejlesztését, egyben a kereszt alatt lévő kőfejtő bemutatását is. Mindenesetre a GesztenyeKék Természetbarát Egyesület vállalta a terület karbantartását, sikertelen pályázat esetén kisebb mértékű fejlesztések megvalósítását annak érdekében, hogy a kilátóhely hosszú időre betölthesse eredetileg megálmodott funkcióját.
(A történeti áttekintés Söptei Imre szakmai anyagának felhasználásával készült.)
